Magyar szerkezettár

néz

ts (és tn) ige

1. szemét, tekintetét úgy irányítja, hogy lásson valakit, valamit. képeket néz. | tn tekintetét valahova irányítja. ▸ jobbra, balra nézz! | (tn is ) tekintetével valamilyen érzelmet, hangulatot fejez ki. búsan néz (valakit). ▸ úgy néz, mintha döfni akarna ▸ úgy néz, mint a sült hal

2. ▸ valakinek, valaminek néz farkasnak nézte a kutyát.

3. biz vásárlás v. választás szándékával keres. cipőt néz magának. | tn ▸ valaki, valami után néz állás után néz.

4. tn ▸ valaki után néz | tn ▸ feléje sem néz

5. tn gondolatait vhova irányítja. ▸ a mélyére néz a dolognak | ▸ úgy nézem

6. nép rég valamire becsül. sokra v. sokba nézi.

7. (tn is ) ▸ valamire valamit néz csak a pénzre néz; csak a hasznát nézi. ▸ kicsire nem nézünk | (tn is ) ▸ valakire, valamire valakit, valamit néz ha nem nézném az apádat ...

8. biz | ▸ nézd, nézze, nézzétek, nézzék nézd, jobb, ha elmégy! | ▸ no nézd! | ▸ hadd nézzem, nézzük!

9. tn ▸ valami elé néz anyai örömök elé néz. | tn ▸ valami néz valakire szép örökség néz rá.

10. tn ▸ vmerre, valamire néz délre, utcára néz.

11. elav valamit illet, valamire vonatkozik. ami azt nézi ...

[ fgr tőből]

____________________

ó/úgy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ úgy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

hal¹

tn (és ts) ige

1. (rendsz. hat-val) meghal. éhen hal; ▸ élve vagy halva ▸ halva született | ts ▸ valamilyen halált hal hősi halált hal. | <közösség> kihal(óban van). népek élnek, halnak.

2. irod (valamibe beleolvadva) elhal. hangja a szélvészbe halt.

[ fgr ]

hal²

1. vízben élő, kopoltyús ( és pikkelyes) gerinces állat. ▸ kis hal ▸ nagy hal

2. halhús. | halétel. szereti a halat.

[ fgr ]

____________________

sült